Mindig az emlékeimmel jövök... de nem tehetek róla, amikor egyedül vagyok, akkor elözönlik az agyamat és nem tudok másra gondolni. Beszéltem ma a legjobb barátommal és most éppen a vele való emlékeim vannak előtérben, és szívesen emlékszem vissza az utóbbi 5 évre, mióta ismerem. Nagyon hiányzik, ha sokáig nem találkozunk, de jövőhétvégén úgy néz ki sikerül egy találka vele 3 hónap után! Már nagyon várom! :) Ő amolyan biztos pont nekem, illetve szerintem egymásnak vagyunk azok.
Olyan nekem, mint egy bátyus!
Egyébként megint kicsit felborult a világom, szóval most rendbe kell hoznom magamat! Ami mellesleg nem lesz nehéz, amíg vannak körülöttem emberek, akikre támaszkodhatok. Szerintem ez tök jó dolog!
|
Forever friends, I hope! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése