 |
| Én |
Kicsit spirituális témába fogok most... Néhány napja átléptünk egy ún. kegyeleti időszakba, ez azt jelenti, hogy vége a nagy megpróbáltatásoknak, mostantól rendeződnek a dolgaink, persze ettől még lesznek kisebb-nagyobb megoldandó feladataink, viszont ezek már korántsem annyira embert próbálóak, mint az eddigiek. Úgy érzem teljesítettem minden feladatot, ami erre az időre ki volt tűzve elém! Érzem, hogy rendben van és lesz minden az életemben. Nyugalom, szeretet és öröm vesz körül. Bár sose könnyű a változás és néha visszahőkölök az újtól, de ez nem azt jelenti, hogy nem fogom sikeresen teljesíteni, amit elém raknak. Szerelemben is vannak és lesznek is kihívások, amik arra szolgálnak, hogy megerősítsék a szerelem érzését. Teljesnek érzem az életemet és úgy érzem mindenre képes vagyok. A rezgésszintem magasabban van, mint a legtöbb embernek, ezért azt vettem észre, hogy szeretnek a közelembe lenni, próbálnak (bár nem tudatosan) leszívni, bár ez ellen könnyen tudok védekezni. Tudom, hogy mindig minden úgy van, ahogy mindenki számára a legjobb. Meglehet, hogy naiv optimista vagyok, de hosszú távon megéri, tényleg! Persze, amíg meg nem tapasztalja az ember, addig nem hiszi el... sem ezt a tényt, sem más egyebet. Nem baj. A legfontosabb, hogy mindig őszinték legyünk, legfőképpen önmagunkhoz!
