"Megállíthatatlanul közeledik felém, s én nem tudom, de talán nem is akarom megállítani. Minden, ami történik egy bizonyos okból történik és hagyom... mert ezt kell tennem, mert nincs más utam. Ha nem hiszem el, akkor is létezik, és ez így marad. Ennyivel be kell érnem. Szép vagyok, vonzó és vidám, mindezek olyan tulajdonságok, értékek, melyek mindig is vágyat ébresztenek bennük, de azt kell megtanulnom, hogy ki az, akinek nem csak látom az arcát, de a lelkéig hatolok és csak őt nézem. S vele kell majd lennem, mert így van jól..."
Furcsa idézet, melyet papírra vetve találtam a naplóm végén összehajtogatva. Honnan származik nem tudom, lehet én írtam, lehet kimásoltam valahonnan... tetszett így gondoltam leírom ide is.
